Szőcs Géza: egyszerre kell érvényesülnie a lelkiismeretnek és a felelősségtudatnak

Szőcs Géza
Budapest, 2016. május 9. Szõcs Géza elnök (k) a Magyar PEN Club Európa válaszúton - meg kell-e mentenünk Európát? címû, a migrációról rendezett konferenciáján a Petõfi Irodalmi Múzeumban 2016. május 9-én. Mellette Sárközi Mátyás József Attila-díjas író. Mellette balról-jobbra a konferenciára meghívott közéleti személyiségek: a Lengyelországból érkezett Maciej Zieba, a román Dorin Tudoran, árközi Mátyás József Attila-díjas író, a Szlovákiából érkezett Jozef Banás, David Zabransky cseh író és Mircea Dinescu román költõ. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Budapest, 2016. május 9., hétfő (MTI) – A migráció kezelése során egyszerre kell érvényesülnie a lelkiismeret szavának és az európai kultúra iránti felelősségnek – hangsúlyozta Szőcs Géza, a Magyar PEN Club elnöke a szervezet által hétfőn Budapesten rendezett konferencián, amelyen közép-európai irodalmi személyiségek tekintették át a kérdést.

 

Az Európa válaszúton – meg kell-e mentenünk Európát? című tanácskozáson Szőcs Géza kiemelte: az európai értékrend egyik meghatározó pillére a testvériség, vagyis a szolidaritás az elesettekkel, a rászorulókkal, a szerencsétlenekkel.

Amikor Európa jövőjéről beszélünk, a lelkiismeret szavára ugyanúgy kötelességünk odafigyelni, mint a felelősség parancsára, amely az európai értékrend felszámolásának vagy átalakításának minden kísérletére határozott tagadó választ kell, hogy adjon – tette hozzá.

Mint mondta, az 1980-as években unalomig emlegetett “európai ház” ma a vihar kapujában áll, miközben alapvető igazság, hogy az érkezők “nem az Európai Unióba akarnak jönni, hanem Németországba”, ezért is megkerülhetetlen Berlin szerepe, helyzete, jövője ebben a kérdésben.

A Szlovákiából érkezett Jozef Banás a vitában a Himalájában fekvő kis állam, Bhután példáját hozta fel, ott ugyanis nem a GDP, hanem a nemzeti boldogság növelése a legfőbb szempont, márpedig szerinte Európában is arra volna szükség, hogy gürcölés helyett örömteli munkát végezzünk, egészséges élelmiszerhez jussunk.

Az általa kívánatosnak nevezett megoldásban tényleges közösségek léteznek, a kultúrát nem őrli fel a globális szürkeségre törekvő szabadpiac, a nagyhatalmak pedig nem próbálják a “terrorveszéllyel fenyegetve szárnyaik alá terelni” a kisebb államokat.
Jozef Banás szerint az EU vezetése rossz kezekben van, de a működési mechanizmusok sem megfelelőek, hiszen “az Európai Unió minden szabálya olyan helyzetre épít, amikor nem történi semmi”, így most ezek alkalmazhatatlanok. A helyzet kezelésének lényeges elemeként említette, hogy állítsák le a közel-keleti öldöklést, és segítsenek a harcok elől elmenekülteknek a szülőhazájukban boldogulni.

David Zabransky cseh író szerint “ez a konfliktus nincsen felkészülve a hordákra”. Megjegyezte az is: “ez a válság újra leeresztette a vasfüggönyt”, hiszen a helyzet azt mutatja, hogy a kommunizmustól negyedszázada megszabadult országok és Németország “nem eveznek egy hajóban”.

A Lengyelországból érkezett Maciej Zieba arra hívta fel a figyelmet: minél inkább a szabadság felé fordulunk, annál kisebb biztonsággal számolhatunk, de ez fordítva is igaz. Európát egy nagymamához hasonlította, mondván, polgárai számára a kontinens nem termékeny és nem vonzó.

Hozzátette, hogy különbséget kell tenni a menekültek és a gazdasági bevándorlók között, és a közép-európai történelem viharaira utalva kijelentette, a mi népeink is megtapasztalták, nagylelkűnek és szolidárisnak kell lenni azokkal, akik szükséget szenvednek.

Budapest, 2016. május 9. Szõcs Géza elnök (j) a Magyar PEN Club Európa válaszúton - meg kell-e mentenünk Európát? címû, a migrációról rendezett konferenciáján a Petõfi Irodalmi Múzeumban 2016. május 9-én. Mellette Sárközi Mátyás József Attila-díjas író. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Budapest, 2016. május 9.
Szõcs Géza elnök (j) a Magyar PEN Club Európa válaszúton – meg kell-e mentenünk Európát? címû, a migrációról rendezett konferenciáján a Petõfi Irodalmi Múzeumban 2016. május 9-én. Mellette Sárközi Mátyás József Attila-díjas író.
MTI Fotó: Bruzák Noémi

Mircea Dinescu román költő – utalva arra, hogy nehezen szólhat elfogulatlanul a témában, amikor négymillió honfitársa keresi boldogulását Nyugat-Európában – megjegyezte, az exodus mellett az európaiak előítéletességével is meg kell küzdeni. Utalt arra, hogy mint azt a régi erdélyi temetők is tanúsítják, Európa e részében nem szóvirág vagy vágyálom volt egykor a multikulturalizmus.

A szintén román Dorin Tudoran arról beszélt, Brüsszelnek nincsen joga önhatalmúlag perifériát kijelölni, pedig “úgy tűnik, politikai autizmusában ezt teszi”, vagy háttérbe szorítani “az országprojekteket”, ezért ha Európát akarunk, annak egyenlő nemzetek szövetségének kell lennie.

A befogadás egyik okaként említette, hogy a németeknek a második világháború vége óta bűntudatuk van, hozzátéve, ettől még nem várhatják ugyanezt más államoktól is. Közölte, Európa túl sokat vesztett a saját vallásháborúin ahhoz, hogy másokét a határai közé engedje.

A magyar származású, évtizedekig a BBC-nél dolgozó Sárközi Mátyás arról beszélt a konferencián, elfogadhatatlan, hogy egyes államok kvótarendszert akarnak kényszeríteni másokra, ugyanakkor kellő válogatás után Magyarország “talán befogadhatna” embereket a Közel-Keletről.

A magyarság kitűnő asszimilátor – jelentette ki, hozzátéve, az így érkezettek beilleszkedését támogatni kellene, a kirekesztésre nulla toleranciával tekintve, egyben elutasítva a vallási alapú iszlám törvénykezés, a saría bevezetésének bármilyen formáját is.

 

Facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedintumblrmailFacebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedintumblrmail

Szólj hozzá!

Hozzászólás