Szijjártó: véget kell vetni a hónapok óta fennálló esztelen állapotnak

JAGLAND, Thorbjörn; Szijjártó Péter; MITOV, Daniel
Szófia, 2016. május 18. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács fõtitkára, Szijjártó Péter Külgazdasági és külügyminisztert és Daniel Mitov bolgár külügyminiszter (b-j) az Európa Tanács külügyminiszteri ülésén Szófiában 2016. május 18-án. MTI Fotó: KKM / Dimitar Kjoszemarlijev

Belgrád/Szófia, 2016. május 18., szerda (MTI) – Európában egyre többen akarnak egyenesen és őszintén beszélni a migránskérdésről, és egyre többen látják úgy, hogy véget kell vetni annak az esztelen állapotnak, ami hónapok óta zajlik – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában szerdán, amelyben az Európa Tanács szófiai külügyminiszteri ülésén elhangzottakról beszélt.

 

Kiemelte: az Európát érő kihívásokról szóló vitán felszólalásában rámutatott arra, hogy Európának a második világháború lezárását követően még soha nem kellett annyi és olyan súlyú kihívással szembesülnie, mint jelenleg. “Az elmúlt hónapok eseményei azt bizonyítják, hogy Európát teljesen felkészületlenül érte történelmének legsúlyosabb kihívása, és ez azzal járt, hogy növekedett a terrorfenyegetettség, és jelentősen romlott a közbiztonság” – húzta alá a tárcavezető.

Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a további áldozatok elkerülése érdekében “Európának végre egyenesen és őszintén kell beszélnie, és meg kell hozni azokat a szükséges döntéseket, amelyek garantálják az európai emberek biztonságát”. Mint mondta, az illegális bevándorlás lehetőséget biztosított a terrorszervezeteknek arra, hogy elküldjék a terroristáikat Európába. “Ebből fakad az a nagyon fontos feladatunk, hogy véget vessünk annak az esztelen helyzetnek, hogy Európa határain úgy lehet ki- és bejárkálni, ahogy a kénye-kedve tartja naponta több ezer embernek” – szögezte le.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint a helyzetet kezelése érdekében három lépést kell megtenni. Először is az Európa Tanácsnak nem szabad összekevernie a fogalmakat, azaz figyelembe kell venni, hogy a biztonságos élethez való jog alapvető emberi jog, de “biztonságos országok között határt sérteni nem alapvető emberi jog, mint ahogy az sem, hogy valaki egy határon megtámadja a másik ország területét védő rendőröket vagy határőröket, és az sem alapvető emberi jog, hogy valaki megválassza, hogy kénye-kedve szerint melyik országban kíván élni”.

Emellett Európának vissza kell szereznie azt a képességét, hogy megvédje a saját határait, ami “szuverenitáskérdés is, és az Európa Tanácsnak tartózkodnia kell attól, hogy azokat az országokat bírálja, amelyek a szükséges lépéseket teszik meg a határaik védelme érdekében”.

Végül Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy fokozni kell a terrorszervezetek elleni küzdelmet, mivel ezek a szervezetek jelentik “az első számú okot arra, hogy embereknek el kell menekülniük az otthonaikból”. Rávilágított arra, hogy ebben a harcban Magyarország is részt vesz, hiszen azon 23 ország közé tartozik, amely katonákat küldött az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcba. Jelenleg 126 katona teljesít szolgálatot Észak-Irakban, és ezt az év végéig 150-re növelik.

 

Facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedintumblrmailFacebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedintumblrmail

Szólj hozzá!

Hozzászólás