Szakértők: az iszlámmal szembeni félelmeket az arra jellemző erősebb meggyőződés táplálja

Szakértők: az iszlámmal szembeni félelmeket az arra jellemző erősebb meggyőződés táplálja
forrás: hu.wikipedia.org

Budapest, 2016. március 24., csütörtök (MTI) – Szakértők szerint az iszlámmal szembeni európai félelmeket az táplálja, hogy az iszlám vallás, kultúra, identitás erősebb, mint az európai.

 

Fodor Pál történész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója a Nézőpont Intézet által Iszlamizálódik Európa? címmel megrendezett csütörtöki budapesti kerekasztal-beszélgetésen kiemelte: identitásproblémáról van szó, mindennek az a gyökere, hogy míg Európában a szkepszis, az elbizonytalanodás jellemző, az iszlámban az erős hit, és aki az identitás szempontjából gyengébb, “el fogja veszteni a meccset”. Európában azonban mindezt el sem ismerik, beszélni sem lehet erről – mondta.

Emlékeztetett: az elmúlt években meghirdették a keleti nyitást a magyar külpolitikában, és ugyan ma már nincs ezen akkora hangsúly, de Törökország szempontjából nagyon jó volt, fontos lépések történtek a magyar-török kapcsolatokban. Ez a kapcsolat Magyarországnak nagyon fontos, mert “viszonylag kevés barátunk van a világban, tehát mindenkit meg kell becsülni” – fogalmazott.

Úgy vélte, a közelmúltbeli események nagyon rosszat tesznek e kapcsolatoknak is, hiszen “nehéz normális mederben tartani a dolgokat”. Korábban sokkal jobb kép élt az emberekben az iszlámról, sok jó példa volt az együttélésre, együttműködésre – tette hozzá.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő arról beszélt, hogy Európa határainál és a világban aszimmetrikus háború zajlik, nem tudni ki, mikor, milyen eszközökkel, hogyan támad. Közölte, az Iszlám Állam ellen az Egyesült Államoknak, Európának és Oroszországnak együtt kellene fellépnie, de ehhez el kellene dönteni, hogy “mit kezdünk Oroszországgal”.

A szakértő szerint az utóbbi időben Európa vesztes pozícióba került, ugyanis a perifériáin konfliktusok tömege zajlik, és ezeket nem tudja kezelni. Európa a második világháború óta egyetlen konfliktust sem tudott rendezni az Egyesült Államok nélkül, ráadásul jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy egységesen fellépjen – mondta.

Nógrádi György felidézte: rengeteget támadták Magyarországot a déli határon felhúzott kerítésért, azóta mégis sok ország követte a példáját, és a V4-es országok szerint azért van náluk rend, mert Magyarország biztosította a déli határt. Hozzátette, Magyarországon a biztonsági helyzet alapvetően jó, és az ország mindent megtesz azért, hogy a fenyegetettséget a minimális szintre csökkentse.

Maróth Miklós akadémikus, orientalista kiemelte: az európai muszlimok integrálódhatnak kulturálisan, de vallásilag biztosan nem. Az iszlámtól éppen azért félnek az emberek Európában, mert erősebb, mint a keresztény kultúra, meggyőződés – vélekedett. Példaként említette, hogy azok a fiatal férfiak, akik most Európába érkeznek, később maguk után hozzák a családjukat, vagy ha vegyes házasság jön létre, akkor nagyrészt a keresztény feleség tér át a muzulmán hitre.

Úgy látja, az is gondot okoz, hogy az iszlámról az emberek az ismereteiket a médiából veszik, kevesen rendelkeznek valós és sok információval. Ugyanakkor kiemelte: ami Németországban történt, az az iszlám tagadása, szemben áll az iszlám tanításával. Azt is hozzátette: az iszlám elsőszámú ellensége nem a kereszténység, hanem az ateizmus, az istentagadás.
Maróth Miklós megjegyezte: ha Szíriában Bassár el-Aszad elnök megbukik, akkor ugyanolyan káoszba süllyedhet az ország, mint Líbia, ezért gondoskodni kell arról, hogy ha rendezik is a válságot, utána működképes ország legyen.
Sayfo Omar kutató, a Magyar Demokrata és a Mandiner publicistája kifejtette: az Európában jelen lévő muzulmánokkal kapcsolatban már korábban is felvetődött a gettósodás, a rossz közbiztonság problémája a francia külvárosokban, de nem vallási alapon, inkább egy adott területről származó emberekkel összefüggésben.

Közölte: a muszlimok identitása sokrétű, sokszor a nemzeti, etnikai identitás legalább olyan erős, mint a vallási, és ez a szolidaritás hiányához is vezethet. Sok már itt élő európai muszlim elutasítja a migránsokat, nem feltétlenül tudnak közösséget vállalni velük a hasonló vallás ellenére sem. A megosztottság pedig általában ahhoz vezet, hogy olyan rivalizáló csoportok jönnek létre az iszlámon belül, amelyek egymással versengenek hívekért, pénzért, erőforrásokért, még ha kívülről homogén csoportnak is tűnik az iszlám világ – mondta.

A Nézőpont Intézet konferenciáján az iszlám vallással kapcsolatos legújabb közvélemény-kutatási adatait is bemutatták. E szerint a magyarok 75 százaléka szerint nem csak néhány híve alapján kell megítélni az iszlám vallást, ugyanakkor a migrációval összefüggésben megemelkedett terrorveszély és a radikális iszlám egész iszlám vallásra gyakorolt hatása miatt a magyarokban félelmet kelt az iszlám – írta a Nézőpont.

A felmérés szerint a magyarok 64 százaléka úgy véli a terrorizmus “jellemzőbb a muszlimokra, mint másokra”, 58 százalékuk pedig erőszakosabbnak tartják a muszlimokat, mint másokat. Ugyanakkor mindössze 27 százalék szerint az iszlám az elsődleges oka annak, hogy a nyugat-európai muszlim fiatalok terrorszervezetekhez csatlakoznak. A többség (55 százalék) ezt nem vallási okokra vezeti vissza, hanem egyéni döntések (19 százalék), szociális problémák (18 százalék), és sikertelen beilleszkedés (15 százalék) vannak a főbb okok között.

A megkérdezettek 73 százaléka mondta, hogy az utóbbi években Európába érkezett muszlimok nem tudnak majd beilleszkedni az európai társadalmakba. A túlnyomó többség tart a kulturális különbségektől: 78 százalék szerint “az iszlám elnyomja a nőket”, 64 százalék szerint veszélyes az európai társadalmakra, míg 57 százalék szerint “nem egyeztethető össze az európai életmóddal”. A magyarok 56 százaléka tart attól, hogy a muszlimok többségbe kerülhetnek Európában – írta a Nézőpont.

 

Facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedintumblrmailFacebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedintumblrmail

Szólj hozzá!

Hozzászólás

Szólj hozzá elsőként!

Hagyj üzenetet!

A bevandorlas.eu a weboldalon süti (cookie) file-okat használ. Ezeket a file-okat az Ön gépén tárolja a böngészője. A cookie-k személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat!

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás