Orbán: az fog kormányozni Európában, aki képes megvédeni az embereket

Orbán Viktor; Polt Péter
Budapest, 2016. június 9. Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az ügyészség napja alkalmából rendezett ünnepségen Budapesten, az Igazságügyi Palota dísztermében 2016. június 9-én. Mellette Polt Péter legfõbb ügyész. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Budapest, 2016. június 9., csütörtök (MTI) – A rend és a törvényesség európai felértékelődésére számít Orbán Viktor miniszterelnök, aki csütörtökön az ügyészség napja alkalmából rendezett budapesti ünnepségen azt kérte az ügyészektől, ne törődjenek a politikai támadásokkal, ne engedjék, hogy azok befolyásolják munkájukat.

 

A kormányfő a rendezvényen tartott mintegy félórás előadásában arról beszélt, hogy az elkövetkező egy-két évtizedben fel fog értékelődni a rend, a törvényesség és a rendezettség az európai kultúrkörben, a rendezett országok ugyanis versenyelőnyhöz juthatnak.

A rend jelentősége ugyanakkor hatalmi szempontból is nőni fog: akkor tudja majd legitimálni magát az európai politikai elit, ha a gazdaság helyett a rendre, a törvényességre és a rendezettségre helyezi a hangsúlyt – fejtette ki -, vagyis az fog kormányozni, hatalmat gyakorolni a kontinensen a következő 10-15 évben, aki képes lesz megvédeni az európaiak biztonságát. Gazdasági sikerekkel többé nem legitimálhatók az európai hatalmak – jelentette ki, megjegyezve ugyanakkor, hogy a kontinens sok más részével szemben Közép-Európában a következő években is folyamatos gazdasági növekedés várható.

Orbán Viktor azt is mondta, hogy ma Magyarországon a politikai hatalomgyakorlás egyik legfontosabb legitimációs faktora a rend és a rendezettség. Ezért “önök ma az egyik legfontosabb rendszerfenntartó pillér” – fogalmazott az ügyészek előtt, akiknek munkájának értéke szerinte a következő időszakban nőni fog, hiszen az ügyészek tevékenysége nélkül az emberek nem élhetnének jogállamban.

Az illegális bevándorlásra kitérve a kormányfő azt mondta, népvándorlás időszakában a törvények uralma különösen fontos. Szerinte az illegális migráció nyomán kialakult egy “moralizáló diskurzus” Európában, ami súlyos kihívások elé állítja az európai jogrendszert.

A magyar kormány viszont a kezdetektől hangsúlyozza: “a jövevényektől is elvárjuk a törvények betartását”. “Aki már érkezése pillanatában ránk rúgja az ajtót, aki már a velünk való első találkozásunkkor törvényt sért, az nem számíthat és ne is számítson barátságos fogadtatásra” – fogalmazott.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy korábban tabu volt Magyarországon például a bírói ítéletek politikai támadása, ma azonban ez már egyáltalán nem szokatlan. Megjegyezte, az 1990-es években az is tabusértés lett volna, ha egy képviselő egy konkrét ügyben megtámadja a parlamentben az akkori legfőbb ügyészt, Györgyi Kálmánt.

Ezzel szemben ma már teljesen bevett gyakorlat – folytatta -, hogy magát a legfőbb ügyészt vagy folyamatban lévő ügyeket politikai diskurzus tárgyává tesznek.

A kormányfő szerint együtt kell élni ezzel a helyzettel, ugyanakkor az ügyészeket arra kérte, ne törődjenek a politikai támadásokkal, ne engedjék, hogy azok befolyásolják munkájukat. Kizárólag a saját lelkiismeretükre és a vonatkozó törvényekre hallgassanak, ne engedjék, hogy “bármifajta nadrágszár- vagy zakóujjrángatás” eltérítse önöket az esküjüktől – hívta fel a jelenlévőket, azt is kérve tőlük, hogy legyenek büszkék a munkájukra.

Az ügyészi életpálya kérdésében azt mondta, a gazdaság teljesítményével összhangban a kormány törekedni fog arra, hogy az ügyészek bérrendszere “méltó és igazságos” legyen.

Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy az ügyészség intézményi függetlensége a jogállamiság egyik garanciája Magyarországon.

E függetlenség természetesen nem azt jelenti, hogy “külön bolygón élünk”, egymástól elszigetelve, ahogyan azt sem, hogy “minden szervezet azt csinál, amit akar”. Az alkotmányos értelemben vett függetlenség a közjó érdekében végzett közös szolgálatot jelenti – fejtegette.

Beszédében a kormányfő több olyan adatot is idézett, amelyek szerinte a közbiztonság és a jogrend megerősítése érdekében folytatott együttműködés eredményei is. A regisztrált bűncselekmények száma a 2010-es 436 ezerről 2014-re 329 ezerre csökkent. Ez idő alatt a regisztrált elkövetők száma 129 ezerről 108 ezerre mérséklődött. A büntetett előéletű elkövetők száma 2010 és 2014 között 34 ezerről 23 ezerre esett vissza – ismertette a számokat a miniszterelnök, kiemelve emellett, hogy a váderedményesség évről évre emelkedik.

Megemlítette végül, hogy az új alkotmány mellett a nagy törvénykönyvek is megújultak az elmúlt években, egyúttal jelezte, hogy a következő egy-másfél évben az új eljárásjogi törvények ugyancsak megszületnek.

 

 

 

Facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedintumblrmailFacebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedintumblrmail

Szólj hozzá!

Hozzászólás

Szólj hozzá elsőként!

Hagyj üzenetet!

A bevandorlas.eu a weboldalon süti (cookie) file-okat használ. Ezeket a file-okat az Ön gépén tárolja a böngészője. A cookie-k személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat!

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás