Lázár: ügydöntő jelentőségű a kvótareferendum

Kovács Zoltán; Lázár János
Budapest, 2016. április 7. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter (j) szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2016. április 7-én. Mellette Kovács Zoltán kormányszóvivõ. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Budapest, 2016. április 7., csütörtök (MTI) – A menekültrendszer megreformálására tett európai bizottsági javaslatcsomag ismeretében ügydöntő, érdemi jelentőségűnek nevezte a kötelező betelepítési kvótáról kezdeményezett népszavazást Lázár János szokásos csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

 

A Miniszterelnökséget vezető miniszter az Európai Bizottság javaslatcsomagját úgy kommentálta: a brüsszeli testület nyilvánosságra hozta a kötelező kvótával kapcsolatos új ötletét, a bizottság “diktálni akar”, ő akarja meghatározni, ki élhet itt.

E javaslatcsomag ismeretében a kvótareferendum ügydöntő jelentőségű, a magyar választók véleményének ismerete nélkül a kormány ebben a kérdésben nem lépés- és nem döntésképes – mondta. Szerinte soha ilyen lényeges kérdésről nem volt még népszavazás Magyarországon 1990 óta.

Az “ellentmondásokkal teli” brüsszeli javaslatról hétfőn tárgyal a kormány – közölte, hangsúlyozva: nem lehet lemondani arról a jogról, hogy a magyarok döntsék el, ki léphet be az országba.

A terrorellenes akciótervvel kapcsolatban a miniszter megerősítette, hogy a javaslat célja a rendőrség megerősítése. A Belgiumban történt terrorcselekménynek is az a tanulsága ugyanis, hogy hatékony, felkészült, cselekvőképes rendőrségre van szükség – tette hozzá.

A Kormányinfón Lázár János arról is beszámolt, hogy az úgynevezett aszfaltügy bíróságon kívüli rendezésében állapodott meg a Magyarországon tárgyaló Corina Cretuval, az Európai Unió regionális politikáért felelős biztosával.

A tárcavezető emlékeztetett, arról az ügyről van szó, amely szerint Magyarországon dolgozó, aszfaltkeveréssel is foglalkozó útépítő cégek “lebuktak”, kartelleztek, amiért az Európai Bizottság szabálytalansági eljárást indított.

Elmondta, Corina Cretuval arról állapodott meg, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány közvetlenül rendezi a kérdést.

“Olyan korrekciót fogunk alkalmazni, amely nettó veszteséget nem jelenthet Magyarországnak” – fogalmazott Lázár János, hozzátéve, ha sikerül megállapodni, 500 milliárd forinttal gyarapodhat a magyar államkassza, mivel jelenleg fel van függesztve az útépítéssel kapcsolatos EU-s források kifizetése a magyar költségvetésnek.

A Miniszterelnökség vezetője azt is mondta, hogy Corina Cretu elismerését fejezte ki a magyar kormánynak a 2007-2013 közötti ciklus uniós forrásainak kifizetéséért.

A miniszter az EU-s pénzek kifizetésének szabályosságával kapcsolatosan megjegyezte, hogy Magyarország minden EU-s operatív programban a 2 százalékos hibahatáron belül van.

Tájékoztatott továbbá arról, hogy a kormány hétfőn megtárgyalja annak a 771 állami projektnek az ügyét, amely az állami infrastruktúra fejlesztését, a működés hatékonyságát segíti. Ezek összege 3500 milliárd forint a teljes EU-s kasszából. “Rosszul állnak a minisztertársaim, és hétfőn a miniszterelnök úr kénytelen élni az elbeszélgetés és a megbeszélés eszközével” – fogalmazott.

Az IMF-EU-hitel visszafizetésére Lázár János úgy reagált: Magyarország visszanyerte pénzügyi önrendelkezését.

Más gazdasági témákra kitérve a tárcavezető arról is beszámolt, hogy a kormány jövő hétfőn első olvasatban tárgyalja a Nemzetgazdasági Minisztérium 2017-es költségvetési tervezetének fő számait. Leszögezte, hogy működési oldalon – személyi és dologi kiadásoknál – nem lehet forráshiányt tervezni, csak fejlesztési oldalon.

Kérdésre megerősítette azt is, hogy a 2016-os büdzsé módosulhat. Ezt azzal indokolta, hogy több a bevétel, mint tervezték, azaz jobban megy a gazdaság.

Beszámolt arról is, hogy konszenzus látszik kibontakozni a postatörvény ügyében a frakciók között. Jelezte, hogy kistelepüléseken – ahol napi öt levelet adnak fel – a pénzintézetekbe, takarékszövetkezetekbe költözhetnek a posták, de egy településen sem szűnik meg a szolgáltatás. A társaság veszteségeit megszüntették, s noha csökken azok száma, akik klasszikus csekket fizetnek be vagy levelet adnak fel, két területen lehet előrelépés az ágazatban – fejtette ki Lázár János, aki ezek egyikeként a csomagküldést, a másikként pedig az államkötvény értékesítését nevezte meg.

A miniszter azt is jelezte, hogy megérti a tejtermelők tiltakozását, és a Földművelésügyi Minisztérium dolgozik azon, hogyan tud támogatást nyújtani. Egy nagy keretösszegről már döntés született, és az egész ágazat helyzetét mérlegelik – mondta, kifejtve: tanácskozást kezdeményeztek az agrárkamarával, kereskedőláncokkal, az élelmiszeriparral annak érdekében, hogy növeljék a polcokon a magyar áruk arányát.

Lázárt Jánost kérdezték az állam által megvett bankokról is, amelyre válaszolva megjegyezte, van olyan nagy külföldi kereskedelmi bank, amely esetében tárgyalás zajlik, hogy a magyar állam bevásárolja-e magát.

 

Facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedintumblrmailFacebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedintumblrmail

Szólj hozzá!

Hozzászólás

Szólj hozzá elsőként!

Hagyj üzenetet!

A bevandorlas.eu a weboldalon süti (cookie) file-okat használ. Ezeket a file-okat az Ön gépén tárolja a böngészője. A cookie-k személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat!

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás