Kilép a Magyar Helsinki Bizottságból egy volt SZDSZ-es képviselő

helsinki
kép forrása: www.helsinki.hu

Budapest, 2016. szeptember 28., szerda (MTI) – Kilép a Magyar Helsinki Bizottságból Mészáros István László volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő, és az október 2-ai kvótaellenes népszavazáson nemmel fog szavazni. A Magyar Helsinki Bizottság társelnökei és alapító elnöke levélben reagált Mészáros István László kilépésére; sajnálatukat fejezték ki tagtársuk távozása miatt, de hangsúlyozták: a felhívás a referendum bojkottjára nem a demokrácia megtagadása.

 

Mészáros István László – aki a ’90-es évek eleje óta volt tagja a testületnek – a vigyazo.blog.hu-n adott nyilatkozatában döntését úgy indokolta, hogy több szempontból súlyosan aggályosnak, hitelrontónak és elfogadhatatlannak tartja a Magyar Helsinki Bizottságnak a népszavazás “meghekkeléséről” szóló felhívását.

Mint mondta, megdöbbentő, hogy egy eredetileg a demokrácia értékei és az állampolgárok jogai mellett elkötelezett szervezet mára odáig jutott, hogy most a demokrácia egyik legfontosabb intézménye, a népszavazás ellen kampányol. Azon túl, hogy ez antidemokratikus, gyakorlatilag megkérdőjelezi a polgárok józan ítélőképességét is – fogalmazott az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának korábbi (1990-1998) szabad demokrata alelnöke.

Úgy vélekedett, végzetes szereptévesztés, hogy egy elvileg független, civil jogvédő szervezet ezzel a kampánnyal a pártpolitika mezejére lépett. Innét már senki le nem mossa róla, hogy ténylegesen egy jól körülhatárolható politikai tábor szekerét tolja – tette hozzá.

Elfogadhatatlan továbbá – írta -, hogy egy ilyen fajsúlyú állásfoglalásról a szervezet vezetése ki sem kérte a bizottság tagságának véleményét. A tagság feje fölötti döntéshozatal, mint eljárási mód önmagában is antidemokratikus. Ez szintén aláássa a bizottság demokratikus értékek melletti elvi elkötelezettségének hitelét – fejtette ki a volt országgyűlési képviselő.

Mészáros István László azt írta, ő demokrata, nem szereti, ha megkérdezése nélkül döntenek, majd utána hivatkozási pontként használják föl, ezért negyed évszázados tagsági viszonyát megszüntetve kilép a Magyar Helsinki Bizottságból. “Ezt természetesen anélkül teszem, hogy elvitatnám a bizottság múltbeli érdemeit” – jelezte.

A Magyar Helsinki Bizottság társelnökei és alapító elnöke levélben reagált Mészáros István László kilépésére; a szervezet mindkét írást közzétette blogján.

Pardavi Márta és Kádár András Kristóf társelnökök egyebek mellett azt írták: álláspontjuk szerint a kvótával kapcsolatos népszavazási kezdeményezés “visszaélés a jogintézménnyel”, és a menekültügy kormányzati kezelésével kapcsolatos kifogásaiknak hangot adtak a Mészáros István László részvételével megtartott májusi közgyűlésen is. Az érvénytelen szavazásra felhívással kapcsolatos döntés ebből az álláspontból következett – írták.

Közölték: elfogadják volt tagtársuk kritikáját, amely szerint szerencsésebb lett volna formálisabb keretek között, a tagok közötti közvetlen eszmecserét lehetővé tévő módon megvitatni a kérdést, bírálata többi részét azonban “minden tekintetben megalapozatlannak” tartják.

Hangsúlyozták: a Helsinki Bizottság továbbra is a demokrácia értékei és az állampolgárok jogai mellett elkötelezett szervezet. Úgy folytatták: a népszavazás intézményét nem ők csúfolják meg, hanem a kormány, amikor egy olyan kérdésben tart referendumot, amelynek – idézték másik volt tagtársukat, a szintén “nem-párti” Hack Pétert, az SZDSZ egykori ügyvivőjét – “jogi szempontból (.) nincs jelentősége, mert semmi olyat nem eredményez, amit az Országgyűlés népszavazás nélkül ne tudna megtenni”.

Kifejtették: nem a népszavazás ellen kampányolnak, hanem azt állítják: ez nem igazi népszavazás. Az érvénytelen szavazat jelentése számukra az, hogy a polgárok józan ítélőképességüket használva kinyilvánítják, nem értenek egyet “a gyűlöletre építő kampánnyal”.

Kőszeg Ferenc, a civil szervezet alapító elnöke a többi között azt írta: a Helsinki Bizottság állásfoglalása egyértelmű volt azóta, amióta Orbán Viktor kormánya “aljas, embertelen és hazug kampányt folytat a menedékkérők ellen”. Úgy fogalmazott: a háború elől menekülők védelme, túl a nemzetközi jogon, emberség kérdése.

Kitért arra is: a Helsinki Bizottság mindig elkerülte, hogy álláspontját pártérdekeknek rendelje alá. Ennek példájaként említette, hogy a bizottság 2006-ban fellépett a rendőri brutalitás ellen, holott a tévészékház megostromlóit “nem tekintette sem békés tüntetőknek, sem szabadsághősöknek”.

Jelezte továbbá: a felhívás a szavazástól távol maradásra vagy érvénytelen szavazat leadására éppen olyan legitim eszköze a véleménynyilvánításnak, mint az igen vagy a nem szavazat leadása.

 

 

Facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedintumblrmailFacebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedintumblrmail

Szólj hozzá!

Hozzászólás

Szólj hozzá elsőként!

Hagyj üzenetet!

A bevandorlas.eu a weboldalon süti (cookie) file-okat használ. Ezeket a file-okat az Ön gépén tárolja a böngészője. A cookie-k személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat!

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás