Bakondi: veszélyes, hogy nincs változás az unió migrációs politikájában

Bakondi György
korábbi felvétel, Budapest, 2016. november 2. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági fõtanácsadója sajtótájékoztatót tart az illegális bevándorlásról az Igazságügyi Minisztériumban 2016. november 2-án. MTI Fotó: Mohai Balázs

Budapest, 2016. november 14., hétfő (MTI) – A magyar kormány veszélyesnek tartja, hogy nincs érdemi változás az Európai Unió migrációs politikájában – mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

 

A főtanácsadó hangsúlyozta: a magyar kormány migrációs politikájának középpontjában a védekezés, a határok megerősítése, az állampolgárok és a belbiztonság garantálása áll.

Erőfeszítéseink ellenére az Európai Unió bevándorlási politikájában továbbra is a meghívás, a szétterítés, a hibás és már számos országban súlyos következményekkel járó migrációs politika folytatása a jellemző – mondta.     Hozzátette: mindezek alapján a kormány komoly vitákra készül a decemberben aktuális miniszterelnöki tanácsülésén, ahol várhatóan döntenek az uniós migrációs politikáról.

A főtanácsadó emlékeztetett: az eredeti tervekkel ellentétben november 15-én mégsem állítják vissza a schengeni határőrizeti rendszert, hanem további három hónappal meghosszabbítják az Ausztria, Dánia, Németország és Svédország által ideiglenes jelleggel visszaállított belső határellenőrzéseket. Mint mondta, ez rossz hír, ami ellentétes a magyar érdekekkel és azokkal a kezdeményezésekkel, amelyeket a magyar kormány az elmúlt másfél évben tett a schengeni vívmányok visszaállítása, a külső határőrizet erősítése érdekében.

Megjegyezte: bár a közös uniós határ- és parti őrséget október 6-án létrehozták, Magyarország nem szavazta meg a szervezet profilját, amelyben meghatározták volna az 1500 fős szervezet személyi összetételét, technikai felszereltségét és feladatkörét. Mint mondta, nem érte el az 500-at azok száma, akik ténylegesen határőrizeti feladatot tudnának ellátni, a többség vízumszakértő, vagyis a jelek szerint nem a külső határok védelme lett volna a szervezet fő célja, hanem az érkezők gyorsabb bejuttatása az unióba.

Utalt arra is, hogy az Európai Bizottság felhívást tett közzé, amelyben a kvótalemaradások ügyében szólította fel a tagországokat a lemaradások gyors pótlására. Megjegyezte: ez azért érdekes, mert ellenzéki körök Magyarországon és Európában is felvetették, hogy nincs is kvótadöntés, nem is kell fellépni ellene.

A menekültek áttelepítéséről szólva elmondta: az EB 2015. júliusában döntött arról, hogy önkéntes alapon 22 504 menekültet szétosztanak a tagországok között, végül 21 tagállamban 11 852-t tudtak áttelepíteni. Az EU-Törökország megállapodás alapján április 4. óta 2217 szír állampolgárt telepítettek át Törökországból uniós tagállamba, ez jóval több, mint amennyit a megállapodás
alapján ténylegesen visszaküldtek Görögországból Törökországba.

Hozzátette: 2015. szeptemberében született döntés 160 ezer ember áthelyezéséről, ezt a döntést támadta meg Magyarország az Európai Unió Bíróságán. Mint mondta, a 160 ezerből 1212 áthelyezés történt meg, ugyanakkor Görögországban 24 ezer, Olaszországban 20 400 olyan ember van, akinek elvileg befejeződött az ellenőrzése, és most arra vár, hogy a relokációs döntés alapján a vállalást tett országok valamelyike befogadja őket.

Bakondi György hangsúlyozta: fontos időpont december 16., amikor az Európai Tanács ülésén ismételten naprendre tűzik a kvóta hosszú távú, új megoldását, amely jogszabályi szinten, felső korlát nélkül vezetné be – mint a hivatalos migrációs politika alapelemét – a migránsok automatikus szétosztását.

Miközben az unió visszaérően újabb döntésekkel a migrációs politika alapelemévé tette és nyomatékosan törekedett a befogadásra, a relokációra, addig Magyarország ennek ellenkezőjét cselekedte, és hitünk szerint jó úton járunk – szögezte le a főtanácsadó.

Felidézte: Magyarország számos döntést hozott a  migrációs nyomás kezelésére. Példálózó jelleggel megemlítette a határzárat, a tranzitzónákat, a Büntető törvénykönyv módosítását, a jogi határzárat, a rendőri és katonai erők átcsoportosítását, a menekültügyi törvény módosítását, a magyarországi rendőri erők külföldi szerepvállalását és a szomszédos államok rendőri erőinek részvételét a magyar határ védelmében.

Bakondi György kiemelte: 2015-ben 177 135 menekültkérelmet nyújtottak be, ebből 508 esetben adták meg a menekültstátuszt, idén november 13-ig pedig 28 407 menekültkérelmet nyújtottak be, ebből 396 kérelmező kapott menekültstátuszt.
Vagyis – mint mondta – a magyar jogalkalmazó hatóságok mindazok számára, akik valóban menekültstátuszra, oltalmazotti státuszra jogosultak, kedvező döntést hoztak.

Bakondi György a Jobbik alkotmánymódosítási javaslatáról szólva egy kérdésre válaszolva azt mondta, ő maga még nem látta a javaslatot, nem ismeri a részleteit, azonban “furcsa játéknak” gondolja, hogy a párt előbb nem szavaz meg valamit, aztán meg igen. Mint mondta, ha a Jobbik benyújtja a javaslatát, azt a kormány és a frakció megvizsgálja, ugyanakkor – mint fogalmazott – ő maga nem hiszi, hogy a kormány “belemenne egy ilyen furcsa játékba”.

 

 

Facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedintumblrmailFacebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedintumblrmail

Szólj hozzá!

Hozzászólás

Szólj hozzá elsőként!

Hagyj üzenetet!

A bevandorlas.eu a weboldalon süti (cookie) file-okat használ. Ezeket a file-okat az Ön gépén tárolja a böngészője. A cookie-k személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat!

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás