Az elutasított menedékkérők gyorsabb kitoloncolását szorgalmazza a bécsi menekültügyi koordinátor

Peter Hacker
korábbi felvétel forrása: youtube.com

Bécs, 2016. július 27., szerda (MTI) – A radikalizálódás elkerülése végett a menekültügyi kérelmek elutasítása és a kitoloncolás közötti időszak lerövidítését szorgalmazza a bécsi menekültügyi koordinátor – olvasható a Kurier című osztrák napilap szerdai számában.

 

Peter Hacker szerint ez idő alatt ugyanis nő a kétségbeesés, amelynek szerepe lehet a radikalizálódásban. A koordinátor szerint a külügyminiszternek szerződésben kellene biztosítania, hogy megoldható legyen a menekültek kitoloncolása.

Ausztriában 2015 első fél évében 28 500 kérelem elbírálása zajlott, ez több, mint amennyi az idei év első hat hónapjában volt, amikor 25 700 kérelemről döntöttek. Ausztriában 2015-ben 90 ezer, míg 2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer menedékkérelmet nyújtottak be.

2015-ben mintegy 8400 embert utasítottak ki Ausztriából, idén csaknem 12 500 esetben akarják elérni ugyanezt. Az osztrák kormány korábbi tervei szerint 2019-re összesen 50 ezer embert akarnak kitoloncolni az országból.

A menekültügyi kérelmek elutasítása és a kitoloncolás között akár három év is eltelhet. Ilyen hosszú idő alatt nagyobb eséllyel válhat céltalanná, agresszívvá és perspektíva nélkülivé a menedékkérő. A Kurier lap megjegyzi, hogy a legutóbbi németországi eset után jobban tartanak attól Ausztriában is, hogy radikalizálódhatnak a menekültek.

A beszámoló szerint Bécs és Tirol tartományokban a nyomozók már a lehető legkorábban igyekeznek kiszűrni a “veszélyes elemeket”. A bécsi rendőrség abban a tíz fővárosi kerületben, amelyekben befogadóközpontok találhatók, olyan munkatársakat alkalmaz, akik a rendőrség és a menekültek közötti kapocsként működnek.

A projektet irányító rendőri vezető a lapnak elmondta: munkatársaik hetente kétszer keresik fel a menekültszállásokat, hogy az ott uralkodó hangulatról és a központ lakóiról tájékoztassák a hatóságot.

“Mivel követni tudjuk a napi eseményeket, hamarabb is fel lehet ismerni a felmerülő problémákat” – hangsúlyozta Friedrich Kovar. A kilátogató munkatársak leginkább azon menedékkérőkre figyelnek, akiknek elutasították a kérelmét.

Karl-Heinz Grundböck, a belügyi tárca szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy lehetőleg el kell kerülni az általánosítást, hiszen nem minden elutasított menedékkérő potenciális terrorista vagy ámokfutó.

A lap beszámolója szerint a nagyobb befogadóhelyeken tapasztalható gyakrabban a kitoloncolástól és a jövőtől való félelem és az agresszió. Emiatt Bécsben próbálnak kisebb szállásokat találni az embereknek.

Az osztrák fővárosban mintegy 22 ezer menedékkérő él. Az emberek nagyjából 40 százaléka központi szálláson lakhat, a többiek magánlakásokban.

Tirol tartományban a helyi rendőrség az alkotmányvédelmi hivatallal közösen a menekültközpontokban egy információs hálózatot épített ki. A hatóságok közvetlen információt kapnak a szállások dolgozóitól, így könnyebben tudják azonosítani az esetlegesen veszélyt jelentő személyeket. Amennyiben beválik az eddig teszt jelleggel február óta működő rendszer, úgy mindezt kiterjeszthetik az egész országra is.

A korábbi sajtójelentések szerint az év eleje óta Salzburg tartományban is alkalmaznak hasonló kapcsolattartókat, akik a menekültközpont vezetőivel, az önkéntesekkel és a hatóságokkal működnek együtt.

 

 

 

Facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedintumblrmailFacebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedintumblrmail

Szólj hozzá!

Hozzászólás